Itt természetesen nem arról a motorosról beszélek, akit a kereszteződésben állva még pontnak látunk, majd pár másodperc múlva 220-al repeszt el előttünk. Arról az egészen egyszerű tényről beszélek, amikor nézzük őket, de nem látjuk. Számtalan autó kontra motor szerencsétlen csatájánál halljuk ezt érvként, hogy az autós megállt a kereszteződésben, szét is nézett, de nem látta a motorost.
Autó kontra motor
Ennek egyik oka a periférikus látás. Mert bizony van egyetlen olyan másodperc, amikor egyik tükörből sem látod azt, aki épp melletted van. Egyetlen másodperc pedig bőven elegendő ahhoz, hogy a folyton mozgásban lévő, az autónál kisebb jármű komoly balesetet szenvedjen, anélkül, hogy láttad volna.
Arról az egyszerű tényről nem is beszélve, hogy valóban nem égett be a tudatodba a motorosok létezése. Gondolj csak az autósiskolára. Volt az autó autóval, autó kerékpárral, autó gyalogossal esete. De abban az időben, amikor mi tanultunk autót vezetni valahogy kiesett az a tudat, hogy a motorosok is aktív résztvevői az utaknak. Azt nagyon is jól tudjuk tehát, hogy a kamion, busz és villamos ellenfelek, a gyalogosok és kerékpárosok pedig védendő játszótársak az úton. De a motorosok kiestek ebből a felismerésből.
Mindeközben Olaszországban
Ott, ahol a lakosság háromnegyede valamilyen elektromos két keréken közlekedik magától értetődik, hogy már gyermekkorban hozzászokik mindenki ahhoz, hogy vannak, léteznek, és aktív résztvevői az utaknak. Hiszen télen és nyáron is látni őket. Hazánkban azonban a motorosok felbukkanása inkább a tavaszi, nyári időszakokra jellemző, így szinte megszokni sem tudjuk a jelenlétüket.
És igen. Néha tele vannak hajmeresztő trükkökkel, eget-verő marhaságokra képesek, hiszen az autóhoz viszonyítva a méretük kisebb és irtó gyorsak, de ne feledjük, aki rajta ül, védtelen. Nincs rajta öv, és a kaszni sem védi. És lássuk be egyetlen embernek sem kellene a meggondolatlanságáért az életével fizetnie. (Theodorovits Andrea)
Aktuális